A „100% Renewable Europe” tanulmány – 2030-ra a nap válhat az áramtermelés fő forrásává

Blog

2020. 06. 11.

Az európai „zöld megállapodások” (Green Deals), illetve az Európai Unió azon jövőképe, hogy 2050-re Európa klímasemlegessé váljon, keretében készült el a „100% Renewable Europe” (100%-ban megújuló Európa) tanulmány. A SolarPower Europe egyesület és a Lappeenranta-Lahti University of Technology által készített tanulmány a napenergia európai energetikai átállásban betöltött szerepét vizsgálja. A tanulmány elkészítéséhez néhány kiválasztott tag, mint például a Fronius nyújtott segítséget.

A tanulmány szerint többek között lehetséges, hogy Európa 2040-re a világ első kontinenseként klímasemlegessé váljon, és elérje a párizsi egyezmény szerint szükséges célokat. Az abban meghatározott globális intézkedések célja, hogy 1,5 Celsius fokra korlátozzák a globális felmelegedést, az éghajlatváltozás ellensúlyozására.

Jövőbeli forgatókönyvek áttekintése:

 A tanulmány célja, hogy három lehetséges jövőbeli forgatókönyv alapján műszakilag lehetséges és környezetbarát módon bemutassa a párizsi egyezmény megvalósítását és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az aktuális állapotból kiindulva a három lehetséges forgatókönyv különböző mértékben forszírozza az ágazat-összekapcsolást, azaz az energetikai, a fűtési és a mobilitási ágazat egyesítését:

Laggard (lusta) forgatókönyv

Az első változat kevésbé ambiciózus célkitűzésű jövőképet mutat be. 

Többek között a fosszilis tüzelőanyagok és a nukleáris erőművek továbbra is részét képezik az energiamátrixnak. A közúti közlekedés lassabb villamosítása miatt késlekedik a belső égésű motorok megszüntetése. Ezenkívül a fosszilis tüzelőanyagok aránya még mindig 50% a légi és a tengeri közlekedés területén.

Következésképpen sem a Párizsi Megállapodás, sem a klímasemlegesség nem érhető el 2050-re.


Moderate (mérsékelt) forgatókönyv


A középső forgatókönyv jóval pozitívabb jövőt helyez kilátásba: mind az Európai Bizottság célja – az üvegházhatású gázok kibocsátásának vége –, mind a párizsi egyezmény céljai elérhetők a 2050-es határidő végére, kevesebb mint 2 fokos hőmérséklet-emelkedéssel. 

Leadership (vezetői) forgatókönyv

A harmadik és egyúttal legambiciózusabb változattal a célok elérése már egy évtizeddel korábban, 2040-ig megtörténik. Ez még inkább kihangsúlyozza, hogy mi mindet lehet valóban elérni a megfelelő intézkedésekkel.

Ezenkívül ennél a forgatókönyvnél nem építhetők új atomerőművek, ugyanakkor a meglévő atomerőműveket leállítják.


Napelemes rendszerek mint az energetikai átállás úttörői

E célok elérése szempontjából kulcsfontosságú a villamosítás mértékének 85%-ra emelése, valamint az energiarendszer hatékonyságának növelése az ágazat-összekapcsolás segítségével. 

Ezzel kapcsolatban a tanulmány különösen a napenergia fontos szerepét teszi egyértelművé – hosszú távon az a terv, hogy az energiaigény 60%-át lefedje. 

A napenergia nagy előnye a rugalmas használat: a napelemes rendszerek a legkülönfélébb méretekben megvalósíthatók, és vonzó árakkal tűnnek ki. A tanulmány szerint ez a napenergiás út lenne a leginkább költséghatékony is.

Most kell átállni a megújuló energiaforrásokra 

Ahogy az alábbi ábrából kiderül, az Európán belüli energetikai átállás irányába vezető út még nagyon hosszú. 

Míg az energetikai ágazat még megfelelő arányú – mintegy 32% -– megújuló energiaforrást tud felmutatni, 8%-os aktuális értékével főként a szállítási ágazat marad le erősen a 100%-os célértékhez képest. 

A jövőben a fő hangsúlyt elsősorban az akkumulátorok (a járművek villamosításához) továbbfejlesztésére és a hidrogénre helyezik majd – ez utóbbi a nehézjármű-forgalom (többek között a tengeri és a légi közlekedés) területén játszik majd döntő szerepet.


2018-as energiamátrix:  A fosszilis energiahordozók megújuló energiaforrásokhoz viszonyított aránya (az energetikai, a fűtési és a mobilitási ágazatra lebontva) 

Az energiatárolás mint kulcsfontosságú tényező

Miután főként a nap- és szélenergia aránya fog növekedni jelentősen az elkövetkező években, az energiatárolás fontos részét képezi majd a 2050-ig elérendő energetikai átállásnak. 

A cél, hogy akár 70% energiát lehessen tárolni akkumulátorok segítségével, így biztosítva az európai energiaszükséglet 24%-át. 

Ahhoz, hogy ezt az energiabiztonságot hosszú távon biztosítani lehessen Európában, most a technológiákat kell előrevinni, és hosszú távú napenergia-stratégiát kell kidolgozni, mely a jövő generációi számára is egyengeti az utat.  

 

24 órás napsütés – közös vízió

A megújuló energiaforrások úttörőjeként, a Fronius nemcsak a tanulmány támogatója volt, hanem már saját víziója – 24 órás napsütés – keretében is gyakorolja annak eredményeit.

E vízió célja olyan jövő megvalósítása, amelyben a világ energiaigényének fedezése 100 százalékban megújuló energiaforrásokból történik.

Ennek kulcsa a megújuló energiaforrások hatékony termelése és tárolása, intelligens és költséghatékony elosztása, valamint megfelelő felhasználása. 

Ezenkívül a megújuló energiaforrásokból álló energiamixben a napenergia a legönellátóbb, leghatékonyabb és leginkább költséghatékony energiaforrás, mely bárhol, bármikor elegendő mennyiségben rendelkezésre áll.