مصر
الأردن
الكويت
لبنان
سلطنة عمان
دولة قطر
المملكة العربية السعودية
South Africa
الإمارات العربية المتحدة
Mára bebizonyosodott, hogy az ember az iparosodás kezdete óta mintegy 1°C mértékű globális felmelegedésért felelős. Bár mindig is voltak olyan különösen forró nyarak, mint 2018-ban és 2019-ben, de az elmúlt évtizedek éghajlati adatainak elemzése az egymást követő meleg évek átlag feletti számát jelzi. Ez az éghajlat hosszan tartó változását mutatja.
Az üvegházhatás felelős az átlagos hőmérséklet emelkedéséért. Ezek olyan gázok, amelyek légkörünket nagymértékben áteresztővé teszik a napsugárzás számára, ugyanakkor megakadályozzák a hő űrbe sugárzását. Természetes üvegházhatás is létezik: nélküle a bolygónk átlagos hőmérséklete -18 °C lenne.
Mi, emberek azonban ezt az ipari forradalom óta erősítjük. Az üvegházhatást okozó gázok folyamatos felhalmozódását okozzuk a légkörben. Különösen az olyan fosszilis tüzelőanyagok, mint a kőolaj, a szén vagy a földgáz, elégetésével növeltük meg az elmúlt 150 évben 44%-kal a CO2 koncentrációját.
Az üvegházhatású gázok ilyen mértékű felhalmozódása felmelegedéshez, ezáltal szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet, mint például a 2018-as és 2019-es aszály. A hatások nemcsak terméskimaradás formájában, hanem pusztító erdő- vagy bozóttüzek formájában is láthatók, például Ausztráliában, Németországban vagy az Északi-sarkvidéken.
A hosszú aszályos és forró időszakok miatt a növényzet sokkal érzékenyebb a tűzkatasztrófákra. Az Ausztráliában pusztító bozóttüzek 2019 júniusától 2020 elejéig 126 000 km²-es területet pusztítottak el, amely megfelel olyan országok területének, mint Görögország, Banglades és Nicaragua.
A globális klímaváltozás következményei nem csak a szárazföldön érezhetőek. Az üvegházhatású gázok magas koncentrációja az óceánokban is mélyreható változásokat okoz. Az elmúlt 200 évben az óceánok tárolták a világ CO2-kibocsátásának több, mint egynegyedét. Ez megmentett minket az éghajlat még drasztikusabb felmelegedésétől, de ugyanolyan messze ható következményei vannak.
A CO2 felvétele miatt csökken a tengervíz pH-értéke, amelyet az óceánok savasodásának nevezünk. Ez a savasodás megnehezíti az olyan organizmusok, mint a korallok vagy a kagylók meszes vázának kialakulását. A savasodás és az óceánok felmelegedésének hatásai már ma is megfigyelhetők: A halállományok egyre jobban csökkenek, ami a túlhalászással magyarázható, a kagylóállomány is csökken, a tengeri élőlények pedig a pólusok felé vándorolnak.
Ezek a példák világosan mutatják, hogy a klímaváltozás már világszerte otthagyja az első nyomait. Ennek ellenére igaz a következő: Még nem késő.
Itt az ideje cselekedni. Ön is hozzájárulhat ahhoz a jövőhöz, amelyben érdemes lesz élni. Az üvegházhatású gázok nagy része akkor keletkezik, amikor a fosszilis energiahordozók hővé és villamos energiává alakulnak.
De a közlekedés még mindig a kibocsátások legfőbb oka. Mindkét területen Öntől függ, hogy kiáll-e bolygónk mellett: Észszerű energia- és mobilitási megoldások választásával: saját maga és az éghajlatunk érdekében.
A Fronius olyan napelemes megoldásokat kínál, amelyekkel saját áramot állíthat elő. Így jelentősen csökkentheti a CO2-kibocsátását, emellett kímélheti a pénztárcáját. A napelemek gazdaságilag is kifizetődőek – főleg, ha a hőt is napelemes energiával állítja elő, és elektromos autóját is napenergiával tölti.
Australia 
中國 
香港 
India 
日本 
대한민국 
新加坡 
ประเทศไทย 
Österreich 
Česká republika 
Danmark 
Deutschland 
Eesti 
Finland 
Ελλάδα 
España 
France 
Italia 
Magyarország
Nederland 
Norge 
Polska 
Portugal 
Schweiz 
Slovensko 
Slovenija 
Sverige 
Türkiye 
Україна 
United Kingdom 
Argentina 
Brasil 
Canada 
Chile 
Colombia 
Costa Rica 
Ecuador 
México 
Panama 
Peru 
Uruquay 
USA 
Venezuela 
Fronius International GmbH – English
Fronius Hungary Kft. 
