Globális klímaváltozás – ideje cselekedni
Mára bebizonyosodott, hogy az ember az iparosodás kezdete óta mintegy 1°C mértékű globális felmelegedésért felelős. Bár mindig is voltak olyan különösen forró nyarak, mint 2018-ban és 2019-ben, de az elmúlt évtizedek éghajlati adatainak elemzése az egymást követő meleg évek átlag feletti számát jelzi. Ez az éghajlat hosszan tartó változását mutatja.
A kibocsátás mint a globális felmelegedés oka
Az üvegházhatás felelős az átlagos hőmérséklet emelkedéséért. Ezek olyan gázok, amelyek légkörünket nagymértékben áteresztővé teszik a napsugárzás számára, ugyanakkor megakadályozzák a hő űrbe sugárzását. Természetes üvegházhatás is létezik: nélküle a bolygónk átlagos hőmérséklete -18 °C lenne.
Mi, emberek azonban ezt az ipari forradalom óta erősítjük. Az üvegházhatást okozó gázok folyamatos felhalmozódását okozzuk a légkörben. Különösen az olyan fosszilis tüzelőanyagok, mint a kőolaj, a szén vagy a földgáz, elégetésével növeltük meg az elmúlt 150 évben 44%-kal a CO2 koncentrációját.
Ökoszisztémánk nem tud megbirkózni a globális klímaváltozással
Az üvegházhatású gázok ilyen mértékű felhalmozódása felmelegedéshez, ezáltal szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet, mint például a 2018-as és 2019-es aszály. A hatások nemcsak terméskimaradás formájában, hanem pusztító erdő- vagy bozóttüzek formájában is láthatók, például Ausztráliában, Németországban vagy az Északi-sarkvidéken.
A hosszú aszályos és forró időszakok miatt a növényzet sokkal érzékenyebb a tűzkatasztrófákra. Az Ausztráliában pusztító bozóttüzek 2019 júniusától 2020 elejéig 126 000 km²-es területet pusztítottak el, amely megfelel olyan országok területének, mint Görögország, Banglades és Nicaragua.
Az óceánok nagy mennyiségű CO2-t tárolnak – ennek nagy ára van
A globális klímaváltozás következményei nem csak a szárazföldön érezhetőek. Az üvegházhatású gázok magas koncentrációja az óceánokban is mélyreható változásokat okoz. Az elmúlt 200 évben az óceánok tárolták a világ CO2-kibocsátásának több, mint egynegyedét. Ez megmentett minket az éghajlat még drasztikusabb felmelegedésétől, de ugyanolyan messze ható következményei vannak.
A CO2 felvétele miatt csökken a tengervíz pH-értéke, amelyet az óceánok savasodásának nevezünk. Ez a savasodás megnehezíti az olyan organizmusok, mint a korallok vagy a kagylók meszes vázának kialakulását. A savasodás és az óceánok felmelegedésének hatásai már ma is megfigyelhetők: A halállományok egyre jobban csökkenek, ami a túlhalászással magyarázható, a kagylóállomány is csökken, a tengeri élőlények pedig a pólusok felé vándorolnak.
Készen áll a saját napelemes rendszerre?
Hogyan válhat aktívvá?
Ezek a példák világosan mutatják, hogy a klímaváltozás már világszerte otthagyja az első nyomait. Ennek ellenére igaz a következő: Még nem késő.
Itt az ideje cselekedni. Ön is hozzájárulhat ahhoz a jövőhöz, amelyben érdemes lesz élni. Az üvegházhatású gázok nagy része akkor keletkezik, amikor a fosszilis energiahordozók hővé és villamos energiává alakulnak.
De a közlekedés még mindig a kibocsátások legfőbb oka. Mindkét területen Öntől függ, hogy kiáll-e bolygónk mellett: Észszerű energia- és mobilitási megoldások választásával: saját maga és az éghajlatunk érdekében.
Zöld áram napelemmel
A Fronius olyan napelemes megoldásokat kínál, amelyekkel saját áramot állíthat elő. Így jelentősen csökkentheti a CO2-kibocsátását, emellett kímélheti a pénztárcáját. A napelemek gazdaságilag is kifizetődőek – főleg, ha a hőt is napelemes energiával állítja elő, és elektromos autóját is napenergiával tölti.
